2011. július 31., vasárnap

séta


Komoly sétákat teszünk minden nap. 
Miről is kell beszámolnom.
1. Félelmetes miket dobnak el az emberek. Kedvenc kis erdőmet (Brezzel sétáltunk arra) ellepte a szemét. Talán itt a kertek szántók között nincs. Szerencsések vagyunk, hogy a préri mellett lakunk.
2. A kék pillék. Apám kék pilléi. A mezőn rengeteget láttunk.
3. Ma láttunk egy fácánt. Zsuzsu megijedt tőle.


2011. július 23., szombat

Julia szépleány

Szeretve van - mondta Csáth barát, és igen, szeretve vagyok.


Ma a projektzárón a bemutatkozásnál egyszerűen "a vizslás" felkiáltással ismert rám a főszervező. (Remélem a sajtóban nem így leszek:)
A kép címe levendulaszüret. Julia (zsulia, én zsuzsunak hívom) virágevő, pillekergető, szalmán, szénán hempergő boldog kiskutya. Minden nap eljárunk egyszer a mezőre játszani, a learatott búza szalmájában bujkálni, azt hiszem hangosan kacarászna ha tudna jódolgában. Első sétáinkon kint a prérin, a fű olyan magas volt az árokban és környékén, hogy nem lehetett látni az árkot. Ezért aztán bele is esett, illetve nem esett, mert a nagy fű felfogta, Annyira tetszett neki a hempergés, hintázás, hogy többször beleugrott, nagyon kedves játéka lett ez. Nagy boldogan futott hozzám, hogy milyen csudás játékot talált.
megj: Vinnem kell fényképezőgépet magammal azt hiszem.