2013. november 18., hétfő
2013. október 9., szerda
belvárosi egypercesek
Moziban jártam
avagy szeretek zuhanni
A mozi négy percre van tőlem. Mindig épphogy odaérek. A Mielőtt éjfélt üt az óra c. filmet egyedül néztem meg. Mármint egy szál néző voltam.
Mert a moziba, színházba járás olyan a nőknél mint a pisilés. Nem szokás egyedül járni.
Ma megnéztem a Gravitációt. Gyönyörű.
A gravitáció amúgy is a kedvencem.
Azt gondolom az egész filmet az utolsó pár percért rakták össze.
A történet nekem túl egyszerű, amit én értettem meg, azt kevesen gondolják ügy szerintem.
Viszont félelmetesen gyönyörű az egész.
avagy szeretek zuhanni
A mozi négy percre van tőlem. Mindig épphogy odaérek. A Mielőtt éjfélt üt az óra c. filmet egyedül néztem meg. Mármint egy szál néző voltam.
Mert a moziba, színházba járás olyan a nőknél mint a pisilés. Nem szokás egyedül járni.
Ma megnéztem a Gravitációt. Gyönyörű.
A gravitáció amúgy is a kedvencem.
Azt gondolom az egész filmet az utolsó pár percért rakták össze.
A történet nekem túl egyszerű, amit én értettem meg, azt kevesen gondolják ügy szerintem.
Viszont félelmetesen gyönyörű az egész.
2013. augusztus 28., szerda
sörkert
"A sörkertben szabad a dohányzás. Kedves nemdohányzók,
kérjük fáradjanak a belső termekbe, éveken át füstmentes helyiségekért
harcoltak."
Remélem pontos a fordítás.
2013. augusztus 22., csütörtök
Ave
Nekem egy Isis szertartással vette kezdetét a karnevál.
Lucius átváltozása – Misztériumjáték Apuleius: Az aranyszamár című regénye alapján.
2013. augusztus 21., szerda
Távol Európától
Ha az apraját nem számolom, akkor hétezer kilométer van mögöttem ezen a nyáron. Ezer és egy emlék élmény, mégis csak pár, ami mindennap eszembe jut. A gleccser patak fájdalmas hidege, mégis futkároztunk benne. A Duna felejthetetlen illata, és az az acél csillogása amit mindig keresek. A hajnali harmatban mezítláb a kertben, az éjjel megérett barack íze. Nyílvesszők surrogása íj pattanása a fülemben. A Duna békéje.
Ezek után ma még tartoztam magamnak egy úttal, régóta tervezem, még csak az sem a mentségem, hogy messze lenne. Eszembe sem jutott persze azért Kismartonba menni, hátha estére lezárják a határokat és nem tudok visszajönni, no csak egyszer kétszer andalodtam el ezen.
Sosem gondoltam, hogy ez nem lesz egyszerű. Tegnap fényképeztem a zászlókat az útlezárásokat, mégis reggel kisétáltam a legközelebbi buszmegállóba, és lám, elterelték. Az egész város a karneválra készül, kopácsolás (bitófa?) (nem, csak pavilonok).
kezdődött egy nagy futással, a vonathoz. A pénztárban nem tudtak visszaadni tízezresből. Jó legyen kártya, bár nagyon fel kellett volna váltanom.Viszont mérlegeltem az időt, és nem vettem meg a nemzetközi részre jegyet. Ez azért érdekes, mert a nemzetközi pénztár nem működött Sopronban. Illetve a számítógépük,aztán vártam és vártam és lett jegyem. Mehettem volna nélküle a négy ausztriai vonaton egyetlen kalauzt sem láttam.
Megjegyzem a rettentő információhiányt amit a soproni vonalon éreztem majdnem kihagytam.Van egy olyan érzésem, a magyar vasút csak azoknak készült akik naponta használják, és mindent ismernek,és sosem kalandoznak. Elképzeltem egy külföldit ezen a vonalon, amikor meghatározhatatlan állomásokon álltunk meg.
No és a visszatérés, az sem ment simán, Sopron előtt a következő megálló bejelentésekor két nyelven mondták el, Sopron. Kérjük leszállásnál vigyázzanak,a peron alacsonyan van.
Hazaérek.
Kismatron. A kastély gyönyörű, a hercegnői lakosztályok miatt mentem, fantasztikus vezetéssel jártuk be.
(Az Esterházy család Drakuláig vezette vissza családfáját ez nagyon nagyon tetszett.)
Ezek után ma még tartoztam magamnak egy úttal, régóta tervezem, még csak az sem a mentségem, hogy messze lenne. Eszembe sem jutott persze azért Kismartonba menni, hátha estére lezárják a határokat és nem tudok visszajönni, no csak egyszer kétszer andalodtam el ezen.
Sosem gondoltam, hogy ez nem lesz egyszerű. Tegnap fényképeztem a zászlókat az útlezárásokat, mégis reggel kisétáltam a legközelebbi buszmegállóba, és lám, elterelték. Az egész város a karneválra készül, kopácsolás (bitófa?) (nem, csak pavilonok).
kezdődött egy nagy futással, a vonathoz. A pénztárban nem tudtak visszaadni tízezresből. Jó legyen kártya, bár nagyon fel kellett volna váltanom.Viszont mérlegeltem az időt, és nem vettem meg a nemzetközi részre jegyet. Ez azért érdekes, mert a nemzetközi pénztár nem működött Sopronban. Illetve a számítógépük,aztán vártam és vártam és lett jegyem. Mehettem volna nélküle a négy ausztriai vonaton egyetlen kalauzt sem láttam.
Megjegyzem a rettentő információhiányt amit a soproni vonalon éreztem majdnem kihagytam.Van egy olyan érzésem, a magyar vasút csak azoknak készült akik naponta használják, és mindent ismernek,és sosem kalandoznak. Elképzeltem egy külföldit ezen a vonalon, amikor meghatározhatatlan állomásokon álltunk meg.
No és a visszatérés, az sem ment simán, Sopron előtt a következő megálló bejelentésekor két nyelven mondták el, Sopron. Kérjük leszállásnál vigyázzanak,a peron alacsonyan van.
Hazaérek.
Kismatron. A kastély gyönyörű, a hercegnői lakosztályok miatt mentem, fantasztikus vezetéssel jártuk be.
(Az Esterházy család Drakuláig vezette vissza családfáját ez nagyon nagyon tetszett.)
2013. május 20., hétfő
búzaszem
Vasárnap lesétáltam a Mesebolt bábszínház felnőtteknek szóló előadására. Döbbenetesen jó volt.
BALTASAR ESPINOSA UTOLSÓ ÜDÜLÉSE ÉS ÜDVÖZÜLÉSE | passiójáték | Jorge Luis Borges novellája nyomán
Amikor eljött az ideje a magvetésnek, akkor én is kaptam egy búzaszemet. Jó lesz neked nálam, gondoltam neki.
És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvető vetni,
És a mikor ő vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt.
Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben. De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott.
Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt.
Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
BALTASAR ESPINOSA UTOLSÓ ÜDÜLÉSE ÉS ÜDVÖZÜLÉSE | passiójáték | Jorge Luis Borges novellája nyomán
Amikor eljött az ideje a magvetésnek, akkor én is kaptam egy búzaszemet. Jó lesz neked nálam, gondoltam neki.
És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvető vetni,
És a mikor ő vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt.
Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben. De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott.
Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt.
Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
2013. május 5., vasárnap
2013. április 27., szombat
Weöres:Testamentum
Ha valaha síremléket, szobrot, emléktáblát kapok, vagy
bármely intézet a nevemet viseli,
mindegyikre véssék rá e sorokat:
„Az emberiség akkor fog boldogulni,
– ha rááll az egyetlen józan, ráállható alapra: ha
szükségleteit elégíti ki, és nem szenvedélyeit, bosszúvágyait, rögeszméit.
– ha módot lel arra, hogy ne legyen kénytelen eltűrni, hogy
gonosztevők, őrültek, komédiások, mániákusok vezessék, fel bírja ismerni őket,
és nem szolgálja többé az ő terveiket.
– ha érzi és tudja, hogy erőszakot és elnyomást tétlenül
szétnyűni kisebb rossz, mint tettel legyűrni.
– ha úgy tevékenykedik, hogy nem árt vele se másnak, se
magának.
Ha ezt nem az egész emberiség, hanem csak egyetlen nép
tudja: bármily megpróbáltatás és csapás érheti, mindig megerősödve és
megsokszorozódva fog felemelkedni. Nem pusztul el, míg hatalom és fölény
délibábjai helyett a józan mértékhez igazodik. Mértékét eltanulják a szomszéd
népek is, majd azoknak szomszédai.”
2013. március 28., csütörtök
néha helyére kerülnek a dolgok
Alapvető dolgokban hálistennek egyetértenek, a közgyűlés megszavazta, lesz megint 30Y járatunk.
no és:
Beck Zoltán az imént az alábbi SMS-t küldte nekünk: Respekt Szombathelynek: a varos a mi történetünk része, és nagyszeru érzés, hogy mi is részei lehetünk szombathely történetének. Baratsaggal: beckzoli, 30y
no és:
Beck Zoltán az imént az alábbi SMS-t küldte nekünk: Respekt Szombathelynek: a varos a mi történetünk része, és nagyszeru érzés, hogy mi is részei lehetünk szombathely történetének. Baratsaggal: beckzoli, 30y
2013. március 8., péntek
hiba volt halogatnom
Nem kaptam rá jegyet.
Nem láttam.
Vigasztalhatatlan vagyok ebben.
http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/6455/isten_veled-az_utolso_ora_alfoldi_roberttel_es_jordan_tamassal_a/
Nem láttam.
Vigasztalhatatlan vagyok ebben.
http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/6455/isten_veled-az_utolso_ora_alfoldi_roberttel_es_jordan_tamassal_a/
2013. január 10., csütörtök
ajánló
Ahogy Gabit ismerem, már olvasta a cikket Csáth kisbarátomról. Biztosan felismerted, hiszen együtt látogattuk meg a klinikát.
Ajánlom mindenki figyelmébe.
Édesapja hagyatékát amikor kezdte feldolgozni két rádiós anyagát feltettem akkoriban a VilágMa oldalra is. Most a Nyugat rádióban van rovata.
http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/65595_apja_nyomdokan_sajat_uton
Ajánlom mindenki figyelmébe.
Édesapja hagyatékát amikor kezdte feldolgozni két rádiós anyagát feltettem akkoriban a VilágMa oldalra is. Most a Nyugat rádióban van rovata.
http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/65595_apja_nyomdokan_sajat_uton
2013. január 7., hétfő
karácsonyi leltár
Az ötliteres befőttesüvegemet keresem ahova el akarom tenni nyárra a karácsonyi gömbjeimet. Leltározok, selejtezek, emlékeket keresgélek.
Ma hozzánk beköszöntött a mesebeli karácsonyi hóesés. Gyönyörű minden, a hó pedig meleg takaró.
Ma hozzánk beköszöntött a mesebeli karácsonyi hóesés. Gyönyörű minden, a hó pedig meleg takaró.
így karácsonyi emlékleltár készül:
deres fűben kávézás reggel, sülő krumpli illatára ébredés, befagyó holtág mellett sétálás, jéghízás hallgatás, áradó Duna mellett ácsorgás, éjszakába nyúló beszélgetés, pálinkák kóstolgatása, udvari kemence tervezés (deres fűben vacogás a kávé mellett hozta elő) holdfelkeltére várakozás a nádasnál,
vasárnapi mise (váratlanul jó)
búcsúkávé családdal a pécsi pályaudvaron (borzasztó rossz volt)
vasárnapi mise (váratlanul jó)
búcsúkávé családdal a pécsi pályaudvaron (borzasztó rossz volt)
2013. január 6., vasárnap
a folytatás
Az utazással születésnapomra leptem meg magam. Eleinte szóba sem került Pécs, később is csak a mozi miatt. Első variáció, a család Pécsen találkozik, elmegyünk moziba megnézzük a Nyomorultakat, aztán utazunk tovább. Persze persze nálunk semmi sem ilyen egyszerű. Így maradt egy pillantás Pécsre és a kávézás blogbarátnémmal.
Hazafelére maradt a mozi, találkozás helyett a búcsúzással egybekötve.
Mozi előtt megnéztünk egy perzsaszőnyeg kiállítást. Csodaszépek és elérhetetlenek voltak. Még azt is megleshettük, hogyan készülnek. Kiválasztottam egy párnahuzatot, ami talán éppen csak azért érte volna meg nekem, hogy itt vettem, és még szép is. A tulajdonos (szerintünk egy igazi perzsa...) sajnálkozva mondta, nem tud belőle adni mert árazás alatt van minden, jöjjek vissza három nap múlva akkor fele áron is elvihetem. (1000 Ft, szóval csak ennyiről van ám szó). Én is sajnáltam, mondtam ehhez én messze lakom. Mozi után amikor elmentünk az üzlet előtt utánam jött, kérte menjek be vele mutassam meg melyiket akartam elvinni, mert ő szeretné azt nekem ajándékozni, és boldog új évet kívánt mellé. Hát választottam kegyesen, nehogy elvigyem a szerencséjét.
Ez lett leendő új lakásom első darabja. Megvan a gomb, mellé a sztori sem akármilyen. Kezdődhet következő életem.
Hazafelére maradt a mozi, találkozás helyett a búcsúzással egybekötve.
Mozi előtt megnéztünk egy perzsaszőnyeg kiállítást. Csodaszépek és elérhetetlenek voltak. Még azt is megleshettük, hogyan készülnek. Kiválasztottam egy párnahuzatot, ami talán éppen csak azért érte volna meg nekem, hogy itt vettem, és még szép is. A tulajdonos (szerintünk egy igazi perzsa...) sajnálkozva mondta, nem tud belőle adni mert árazás alatt van minden, jöjjek vissza három nap múlva akkor fele áron is elvihetem. (1000 Ft, szóval csak ennyiről van ám szó). Én is sajnáltam, mondtam ehhez én messze lakom. Mozi után amikor elmentünk az üzlet előtt utánam jött, kérte menjek be vele mutassam meg melyiket akartam elvinni, mert ő szeretné azt nekem ajándékozni, és boldog új évet kívánt mellé. Hát választottam kegyesen, nehogy elvigyem a szerencséjét.
Ez lett leendő új lakásom első darabja. Megvan a gomb, mellé a sztori sem akármilyen. Kezdődhet következő életem.
P.S.: Moziról: Félelmetes és lenyűgöző. A zene pont olyan nehéz, szövevényes nyomasztó és zseniális mint a regény.
A film első jelenetével amikor bevontatják a hajót a szárazdokkba teljesen levettek a lábamról. Az összes többi jobbnál jobb jelenet nem ért föl hozzá. Még a mesésen ködös és monumentális Párizs sem.
Nem tudták elrontani a szerencsére nem túl sok, hollywoodi csillámporral sem.
2013. január 5., szombat
Boldog ünnepek után
és a karácsonyi tizenketted előtt,éppen esik.
Mesélésre, levél írására való idő. Gondoltam hangzatos címre, "levél helyett" mint a nagyok ahogy szokták meglepni magukat és barátaikat. Azért jött ez a gondolat, mert egy egész padlásnyi ígéretem van már az írásra, legutóbb levelet ígértem. Na most ez születik helyette.
Már éppen kezdtem magamnak is hiányozni nem is kicsit,hát így esett.
Nem tartozik az írás karácsonyi és újévi, még csak vízkereszti fogadalmak közé sem. Egyszerűen blogos barátnémnak (ha megengedi..) egy kedves pécsi kávézó teraszán, plédbe burkolva mondogattam valami ilyesmit.
Pécsre utazni kaland. A négy és fél órás vonatozás közben fura gondolatok támadnak, nem is sikerül visszaverni ezt a támadást, a monoton zakatolás az oka talán, egyre távolabbinak tűnik a megérkezés ideje. Mintha az órám furcsán járna.
Néha visszacsúszik az idő, aztán lihegve próbálja utolérni magát, reménytelenül kapaszkodik, küzd a lehetetlennel. Lassan belátom a megérkezés pillanata sosem jön el. A kocsikban szaladgáló ötéves,aki lelkesen számol bennünket. Majd egyre reménytelenebb, fáradtabb lesz, ráébreszt az idő egyik tolatásnál elakadt. Szerintem ilyen elakadt időben élt a pécsi színház előtti kéregető is. Visszafele súlyosbodott a helyzet, láthatatlan sötétbe vesző, talán nem is létező állomásokon állt meg a vonat, az időcsúszdák pedig egyre hosszabbak, szövevényesebbek lettek. Egyenlőre megmenekültem, de ki tudja mikor veszek el egy vonaton örökre.
folyt köv... (még ma)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)