létező adatbázisok

Hiába megyek bármelyik kertészetbe az agyonnemesített rózsákon kívül nem kapok mást. Különösen nem amire vágyom. Gyermekkorom illatait keresem, gyerekkori árnyalatok lebegnek a szemem előtt. Anyám kertje. Azt az illatot, azt a színt. Erre a rózsára azt szokta mondani porcelán rózsaszín. Azonnal megértettem amikor egy porcelán csésze finom árnyalatait nézegettem.
Szerdán nem messze a munkahelyemtől találtam rá kihajolt egy kerítésen. Megsimogattam, és egy ág a kezembe maradt. Nem volt ilyen szándékom, az otthoni rózsám is azonnal elpattan talán a sok esőtől.
Egy kétórás előadást bírt ki a tenyeremben. Azután a táskámban aszalódott estig, csak akkor találtam rá. Vízbe tettem, és lám a gyűrt szirmok kisimultak, és még most ébredéskor is ugyanolyan  illata van mint az emlékeimben.
Tegnap találtam rá a másik fehér futórózsára a Szent Márton temető egyik elhagyott sírján. Temetőből nem lopunk.