2013. november 18., hétfő
2013. október 9., szerda
belvárosi egypercesek
Moziban jártam
avagy szeretek zuhanni
A mozi négy percre van tőlem. Mindig épphogy odaérek. A Mielőtt éjfélt üt az óra c. filmet egyedül néztem meg. Mármint egy szál néző voltam.
Mert a moziba, színházba járás olyan a nőknél mint a pisilés. Nem szokás egyedül járni.
Ma megnéztem a Gravitációt. Gyönyörű.
A gravitáció amúgy is a kedvencem.
Azt gondolom az egész filmet az utolsó pár percért rakták össze.
A történet nekem túl egyszerű, amit én értettem meg, azt kevesen gondolják ügy szerintem.
Viszont félelmetesen gyönyörű az egész.
avagy szeretek zuhanni
A mozi négy percre van tőlem. Mindig épphogy odaérek. A Mielőtt éjfélt üt az óra c. filmet egyedül néztem meg. Mármint egy szál néző voltam.
Mert a moziba, színházba járás olyan a nőknél mint a pisilés. Nem szokás egyedül járni.
Ma megnéztem a Gravitációt. Gyönyörű.
A gravitáció amúgy is a kedvencem.
Azt gondolom az egész filmet az utolsó pár percért rakták össze.
A történet nekem túl egyszerű, amit én értettem meg, azt kevesen gondolják ügy szerintem.
Viszont félelmetesen gyönyörű az egész.
2013. augusztus 28., szerda
sörkert
"A sörkertben szabad a dohányzás. Kedves nemdohányzók,
kérjük fáradjanak a belső termekbe, éveken át füstmentes helyiségekért
harcoltak."
Remélem pontos a fordítás.
2013. augusztus 22., csütörtök
Ave
Nekem egy Isis szertartással vette kezdetét a karnevál.
Lucius átváltozása – Misztériumjáték Apuleius: Az aranyszamár című regénye alapján.
2013. augusztus 21., szerda
Távol Európától
Ha az apraját nem számolom, akkor hétezer kilométer van mögöttem ezen a nyáron. Ezer és egy emlék élmény, mégis csak pár, ami mindennap eszembe jut. A gleccser patak fájdalmas hidege, mégis futkároztunk benne. A Duna felejthetetlen illata, és az az acél csillogása amit mindig keresek. A hajnali harmatban mezítláb a kertben, az éjjel megérett barack íze. Nyílvesszők surrogása íj pattanása a fülemben. A Duna békéje.
Ezek után ma még tartoztam magamnak egy úttal, régóta tervezem, még csak az sem a mentségem, hogy messze lenne. Eszembe sem jutott persze azért Kismartonba menni, hátha estére lezárják a határokat és nem tudok visszajönni, no csak egyszer kétszer andalodtam el ezen.
Sosem gondoltam, hogy ez nem lesz egyszerű. Tegnap fényképeztem a zászlókat az útlezárásokat, mégis reggel kisétáltam a legközelebbi buszmegállóba, és lám, elterelték. Az egész város a karneválra készül, kopácsolás (bitófa?) (nem, csak pavilonok).
kezdődött egy nagy futással, a vonathoz. A pénztárban nem tudtak visszaadni tízezresből. Jó legyen kártya, bár nagyon fel kellett volna váltanom.Viszont mérlegeltem az időt, és nem vettem meg a nemzetközi részre jegyet. Ez azért érdekes, mert a nemzetközi pénztár nem működött Sopronban. Illetve a számítógépük,aztán vártam és vártam és lett jegyem. Mehettem volna nélküle a négy ausztriai vonaton egyetlen kalauzt sem láttam.
Megjegyzem a rettentő információhiányt amit a soproni vonalon éreztem majdnem kihagytam.Van egy olyan érzésem, a magyar vasút csak azoknak készült akik naponta használják, és mindent ismernek,és sosem kalandoznak. Elképzeltem egy külföldit ezen a vonalon, amikor meghatározhatatlan állomásokon álltunk meg.
No és a visszatérés, az sem ment simán, Sopron előtt a következő megálló bejelentésekor két nyelven mondták el, Sopron. Kérjük leszállásnál vigyázzanak,a peron alacsonyan van.
Hazaérek.
Kismatron. A kastély gyönyörű, a hercegnői lakosztályok miatt mentem, fantasztikus vezetéssel jártuk be.
(Az Esterházy család Drakuláig vezette vissza családfáját ez nagyon nagyon tetszett.)
Ezek után ma még tartoztam magamnak egy úttal, régóta tervezem, még csak az sem a mentségem, hogy messze lenne. Eszembe sem jutott persze azért Kismartonba menni, hátha estére lezárják a határokat és nem tudok visszajönni, no csak egyszer kétszer andalodtam el ezen.
Sosem gondoltam, hogy ez nem lesz egyszerű. Tegnap fényképeztem a zászlókat az útlezárásokat, mégis reggel kisétáltam a legközelebbi buszmegállóba, és lám, elterelték. Az egész város a karneválra készül, kopácsolás (bitófa?) (nem, csak pavilonok).
kezdődött egy nagy futással, a vonathoz. A pénztárban nem tudtak visszaadni tízezresből. Jó legyen kártya, bár nagyon fel kellett volna váltanom.Viszont mérlegeltem az időt, és nem vettem meg a nemzetközi részre jegyet. Ez azért érdekes, mert a nemzetközi pénztár nem működött Sopronban. Illetve a számítógépük,aztán vártam és vártam és lett jegyem. Mehettem volna nélküle a négy ausztriai vonaton egyetlen kalauzt sem láttam.
Megjegyzem a rettentő információhiányt amit a soproni vonalon éreztem majdnem kihagytam.Van egy olyan érzésem, a magyar vasút csak azoknak készült akik naponta használják, és mindent ismernek,és sosem kalandoznak. Elképzeltem egy külföldit ezen a vonalon, amikor meghatározhatatlan állomásokon álltunk meg.
No és a visszatérés, az sem ment simán, Sopron előtt a következő megálló bejelentésekor két nyelven mondták el, Sopron. Kérjük leszállásnál vigyázzanak,a peron alacsonyan van.
Hazaérek.
Kismatron. A kastély gyönyörű, a hercegnői lakosztályok miatt mentem, fantasztikus vezetéssel jártuk be.
(Az Esterházy család Drakuláig vezette vissza családfáját ez nagyon nagyon tetszett.)
2013. május 20., hétfő
búzaszem
Vasárnap lesétáltam a Mesebolt bábszínház felnőtteknek szóló előadására. Döbbenetesen jó volt.
BALTASAR ESPINOSA UTOLSÓ ÜDÜLÉSE ÉS ÜDVÖZÜLÉSE | passiójáték | Jorge Luis Borges novellája nyomán
Amikor eljött az ideje a magvetésnek, akkor én is kaptam egy búzaszemet. Jó lesz neked nálam, gondoltam neki.
És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvető vetni,
És a mikor ő vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt.
Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben. De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott.
Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt.
Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
BALTASAR ESPINOSA UTOLSÓ ÜDÜLÉSE ÉS ÜDVÖZÜLÉSE | passiójáték | Jorge Luis Borges novellája nyomán
Amikor eljött az ideje a magvetésnek, akkor én is kaptam egy búzaszemet. Jó lesz neked nálam, gondoltam neki.
És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvető vetni,
És a mikor ő vet vala, némely mag az útfélre esék; és eljövén a madarak, elkapdosák azt.
Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala; és hamar kikele, mivelhogy nem vala mélyen a földben. De mikor a nap felkelt, elsüle; és mivelhogy gyökere nem vala, elszáradott.
Némely pedig a tövisek közé esék, és a tövisek felnevekedvén, megfojták azt.
Némely pedig a jó földbe esék, és gyümölcsöt terme, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harmincz annyit.
2013. május 5., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)













